Vagyonbiztosítás

Általánosságban elmondható, hogy az ingatlan a legértékesebb vagyontárgy. A lakásbiztosítással a biztosító díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy az ingatlanban bekövetkezett kárt megtéríti a biztosított részére.

Mindenki lakik valahol, akár saját házában, lakásában, vagy bérelt ingatlanban, a lakóhelyén pedig ott van az összes ingósága, használati és személyes tárgyai. Míg a kisebb károk inkább csak bosszúságot okoznak, a nagyobb károk esetében egy élet munkája mehet veszendőbe. A kockázatok biztosítóra történő áthárításával biztonságot teremthetünk magunk és családunk számára.

A vagyonbiztosítási szerződés megkötésekor figyelembe kell venni a biztosított érték meghatározásának a kiemelkedő jelentőségét, ugyanis jogunk felállítja a túlbiztosítás tilalmát, vagyis a szerződés a biztosított gazdagodását nem eredményeztheti. A túlbiztosítás ellentéte az alulbiztosítás. Ez akkor merül fel, ha a biztosított olyan helyzetekben, amikor a biztosított érték a biztosítási összeggel azonos, a vagyontárgy értékét a valóságnál alacsonyabban jelöli meg. Ennek az a következménye, hogy a biztosító térítési kötelezettsége arányosan csökken.

A biztosítók nem vállalják a kockázatot a nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugárzásból eredő eseményekre, illetve a háború, polgárháború, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkező károkra. Sokkal gyakoribb eset, hogy mentesülnek a biztosítók a kifizetési kötelezettségük alól akkor is, ha a szerződő, biztosított, vagy a velük közös háztartásban élők a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Mentesülésre ad okot az is, ha a szerződő, biztosított változás-bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és ezért lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. További mentesülési indok lehet a kármegelőzési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan elmulasztása, valamint a kárenyhítési kötelezettség elmulasztása is. Az épületkárok esetén azokat a károkat sem téríti meg a biztosító, melyek az épület avultságával, a karbantartás elmulasztásával függnek össze, valamint azokat a károkat, melyek az építési szabályok be nem tartása miatt következhettek be.

A lakásbiztosítási szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint a keletkezett kárt két napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító köteles a bejelentéstől számított 5 napon belül a helyszínen megvizsgálni a történteket. Fontos, hogy a helyszíni szemléig csak annyit szabad változtatni a kár helyszínén, amennyi a további károk megelőzéséhez szükséges.

Fontos tudni azt is, hogy betörés vagy rablás esetén értesíteni kell a rendőrséget. tűz és robbanás után pedig minden esetben értesíteni kell a tűzoltóságot, még akkor is, ha viszonylag kis tűz volt és sikerült magunknak eloltani. A hatóság értesítésének elmaradása a kártérítési igény elutasítását is maga után vonhatja.

Rendszeres konfliktusforrás a helyreállítási összegek mértéke is. A biztosító általában piaci átlagárakat vesz figyelembe, míg az árajánlatot adó vállalkozók nem ritkán sokszoros munkadíjjal számolnak abban bízva, hogy a biztosító úgyis kifizeti. Gyakran felmerülő probléma kárrendezéskor, hogy a biztosító kárszakértője a károsodott vagyontárgyakról számlát kér, amely lakásbiztosításnál nem könnyű helyzet, ugyanis nem vagyunk kötelesek megőrizni a vásárláskor kapott számlát.

Annak elkerülése érdekében, hogy a vagyontárgyainkban keletkezett kár megtérüljön és további kiadásokkal ne szembesüljünk, érdemes a biztosítási esemény bekövetkeztekor kollégáink segítségét kérni, akik kellő szakértelemmel látják el ügyfeleink képviseletét a biztosító társaságokkal szemben esetlegesen fellépő kártérítési eljárásokban.