Banki ügyek
"Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér!" Természetesen mindnyájan egyetértünk e népi bölcsességgel, de nem a vágyott bútordarab, nagyszabású karácsonyi ajándék vagy a belvárosi lakás utáni áhítozás közben. A kísértésnek ellentmondani sokkal nehezebb, mint a csábító lehetőségeket kínáló bankok közül az egyikbe besétálni és 20 évi kemény munka nélkül a vágyaink kielégítésére szolgáló hitelt felvenni. A hitelintézetek számára természetesen busás haszonnal térül meg könnyelműségünk, vagy éppen a szükség hozta helyzetünk.
Napjainkban különösen a deviza alapon létrejött bankhitel szerződések meglehetősen reflektorfénybe kerültek. A bíróságok sorra hozzák döntéseiket az adósok által a bankok ellen indított perekben. Ezek néha az egyik, néha a másik félnek "kedveznek". A bírósági ítéletek iránya azonban minden esetben az adott bankhitel szerződésben foglaltaktól függ!
A bankhitel szerződés alapján a bank köteles a szerződésben meghatározott összeget mintegy keretként rendelkezésre tartani és amennyiben az ügyfél azt fel is kívánja használni, azaz él az un. lehívás jogával, a bank köteles azt folyósítani ügyfele részére. Természetesen dönthet úgy is az adós, hogy nem kívánja igénybe venni az összeget, ám ebben az esetben is kötelezettsége keletkezik a hitelintézettel szemben, rendelkezésre tartási díj formájában.
Néhány más szerződéssel ellentétben a bankhitelszerződés kizárólag írásbeli formában jöhet létre és meghatározott, el nem hagyható kellékei megléte esetében válik csak érvényessé. Előfordulhat, hogy bár a hitelbírálat a kérelmező javára dől el, de ha a konkrét kölcsön felvételéig olyan lényeges változás áll be anyagi helyzetében, amely kockázatot jelent a bank számára a visszafizetést illetően, visszaléphet a kölcsön nyújtásától.
Ez talán az egyetlen olyan szerződéstípus, amelynél az egyik fél (bank) domináns helyzetéből fakadóan előre meghatározza a szerződés feltételeit, illetve nem fizetés esetére további biztosítékokat is követel a szerződés teljesítéséhez (ld. jelzálogjog).
Ha a bank zálogjogot alapított egy ingatlanon egy hitelszerződés biztosítása miatt és az ingatlant mindeközben az adós (zálogjoggal terhelten) értékesítette, akkor a hitleszerződés bedőlése miatt az ingatlant végrehajtás alá vonhatja a bank, függetlenül attól, hogy a tulajdonos nem az adós.
Amennyiben az adós szolgáltatása esedékessé vált és azt határidőre önként nem fizette meg, a hitelező kielégítési joga megnyílik, ekkor alapesetben (a hitelező a zálogjog jogosultja is) először bírósági eljárást indít az érvényesítés végett. Ha a bíróság a határozatában jogerősen megállapítja követelésének jogosságát, végrehajtást kérhet a behajtás miatt.
A végrehajtásban a zálogjogosult kielégítési elsőbbséget élvez a többi hitelezővel szemben a zálogtárgy vonatkozásában. Több zálogjogosult között ugyanazon a zálogtárgyon a bejegyzési időpont alakítja ki a sorrendet. Végrehajtás esetében a zálogtárgyat árveréssel értékesítik. Amennyiben a zálogtárgy értékesítése után a hitelező nem kapja meg a teljes összeget, a maradékot az általános végrehajtási szabályok szerint követelheti tovább. Ha jelzálog jogosultja megkapta a követelését, a maradékon osztozik a többi végrehajtást kérő.
Egy bankhitel szerződés hosszú évekre vagy akár évtizedekre meghatározhatja az Ön és családja életét, ezért szinte életbevágó, hogy rendkívüli körültekintéssel járjon el és aláírása előtt pontosan megismerje az abban foglaltak joghatásait. Ha egy már megkötött bankhitel szerződés következményeivel kénytelen szembesülni, szintén elengedhetetlen, hogy jogaival, lehetőségeivel és kötelezettségeivel tisztában legyen. Ezért amennyiben épp egy bankhitel szerződés aláírásán töpreng vagy már a szerződés teljesítésének terhe alatt tengődik mindenképpen javasoljuk, hogy vegye igénybe munkatársaink segítségét! Ügyvédeink hatékonyan képviselik az Ön érdekeit a bankkal folytatott tárgyalások során, illetve a bankhitel szerződésekkel kapcsolatos perekben.