Kapcsolattartás

A hatályos jogszabályok alapján a gyermeknek joga van a szülővel kapcsolatot tartani. A kapcsolattartás kérdése teljes családban élő szülők és gyermekek esetén nyilvánvalóan fel sem merül. Az élettársi kapcsolat megszűnése, a házasfelek külön költözése vagy válása azonban a különélő szülő kapcsolattartását hátrányosan befolyásolja, nagyban megnehezíti. Az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték vagy aki a megállapodás alapján a szülői felügyeletet gyakorolja, köteles a kapcsolattartást a másik szülő részére – a megállapodás vagy a bíróság ítéletében foglalt feltételekkel – biztosítani. Mind a gondozó szülő, aki akadályozza a kapcsolattartást, mind a különélő szülő, aki nem él a kapcsolattartás lehetőségével, megsérti szülői kötelességét.

Az elmaradt láthatást pótolni kell, mind a gyermek, mind a különélő szülő érdekében. Az elmaradt láthatás pótlásának kérdését célszerű a kapcsolattartás kérdésében létrejött megállapodásban is rendezni, illetőleg a bíróságtól kérni, hogy a kapcsolattartás kérdésében az elmaradt láthatás pótlásáról is rendelkezzék.

A kapcsolattartás kérdésében elsődleges a szülők megállapodása. Megállapodás hiányában a bíróság a gyermek érdekeit szem előtt tartva, a lefolytatott bizonyítás alapján dönt a gyermek elhelyezéséről és a kapcsolattartás szabályairól.

Amennyiben az a gyermek érdekét szolgálja, úgy erre vonatkozó kereseti kérelem esetén a kapcsolattartás jogát a bíróság korlátozhatja, megvonhatja, illetőleg meg is szüntetheti. A kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról az illetékes (a gyermek lakóhelye szerinti) gyámhatóság gondoskodik.

A kapcsolattartás a fentiektől tágabban is értelmezhető. Bár a családjogi törvény rendelkezései erre kifejezetten nem térnek ki, a gyermekkel való kapcsolattartásra nem csak a szülők jogosultak. A szülőkön kívül jogosultak még a nagyszülők, a testvérek, továbbá - ha a szülők és a nagyszülők már nem élnek, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva vannak, vagy kapcsolattartási jogukat nem gyakorolják - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is.

A gyeremekkel történő kapcsolattartás szintén igen érzékeny kérdés, amely sok esetben alapvető érdekellentétet generál a szülők között. Irodánk ügyvédei nagy gyarkorlattal rendelkeznek ebben a kérdésben és a megállapodás előkészítésében, elkészítésben, valamint a bírósági eljárásokban is az Ön rendelkezésére állnak.