Élettársi kapcsolat

Élettársi kapcsolat áll fenn a Ptk. szerint két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

Az élettársi kapcsolat létrejöttéhez hatósági vagy jogi aktus nem szükséges, de lehetőség van arra, hogy az élettársak e kapcsolatuk bejegyzését kérjék a közjegyzőnél. A bejegyzett élettársi kapcsolatban a feleket külön jogok nem illetik meg, illetőleg külön kötelezettséget sem keletkeztet a kapcsolat bejegyzése, azonban egy esetleges, az élettársi kapcsolattal összefüggő jogvita esetén megkönnyítheti a bizonyítást.

Az élettársak között a házasság intézményéhez hasonlóan nem csak érzelmi, de gazdasági közösség is keletkezik. Az élettársak azonban a házastársaktól eltérően nem fele-fele arányban szereznek tulajdont, tulajdonszerzésüknél a szerzésben történő közreműködés aránya az irányadó. Fontos megjegyezni, hogy a háztartási munka is hozzájárulásnak minősül, annak a tényleges szerzésben történő aránya minden esetben külön vizsgálandó.

Egyes esetekben az élettársi kapcsolat sem “örök”, azaz a felek a közöttük kialakult konflikus feldolgozására nem képesek, úgy döntenek, hogy életüket külön folytatják. A bejegyzett élettársi kapcsolat kivételével az élettársi kapcsolat megszüntetéséhez külön jogcselekmény nem szükséges. A bejegyzett élettársi kapcsolat nemperes eljárásben közjegyző közreműködésével szüntethető meg.

Az élettársak vagyonjogi igényei az élettársi kapcsolat megszűnésekor:

Ahogy fentebb említettük, az élettársak között az együttélés idejére – ellenkező megállapodás hiányában a házastársi vagyonközösséghez hasonló – vagyonközösség jön létre. Az együttélés alatt szerzett vagyon tehát közös vagyonnak minősül, így a kapcsolat megszűnésekor azt meg kell osztani.

E körben is elsődleges a felek megállapodása, azonban megállapodás hiányában a fél kérelmére a bíróság dönt az élettársi közös vagyoni megosztása tárgyában. A perben a bíróság elsődlegesen vizsgálja az élettársi kapcsolat meglétét, annak időtartamát, majd pedig bizonyítást folytat le (kizárólag az előterjesztett bizonyítási indítványok keretein belül), amely alapján megállapítja a közreműködés és így a szerzés arányát. Amennyiben az élettársi kapcsolat alatt az egyik fél nem dolgozott, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a közös vagyon szerzéséhez nem járult hozzá. A gyakorlat ugyanis a háztartásban végzett munkákat is közreműködésként értékeli.

Az élettársi életközösség esetében is ismert a házassági vagyonközösség körében már említett különvagyon azzal, hogy itt 15 évi együttélés alatt sem válik közös vagyonná a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy.

Sokat segíthet a vagyoni igények rendezésében ha a felek "minden rosszra felkészülve" vagyonjogi megállapodással, megállapodásokkal rendezik a közös vagyon sorsát és a tulajdoni arányokat. Egy precízen elkészített megállapodás a későbbi vitás kérdéseket könnyen megelőzheti, érdemes tehát ügyvédhez fordulni!

Ügyvédeink akár a vagyonjogi megállapodás elkészítésében, akár az élettársi vagyonjogi igényekkel kapcsolatos perben nagy felkészültséggel  képviselik az Ön érdekeit!